Első kísérletünk passzív épület építésre

Passzívház beruházás megvalósítására először 2003-ben tettünk kísérletet. Egy 33 lakásos lakóépület lapostetőjét kínálták eladásra, ezt kívántuk 11 lakással beépíteni. Az új lakásokat a rendezési terv előírása szerint távhővel voltunk kötelesek fűteni. Ez alól csak akkor mentesülhettünk volna, ha az energiaellátást megújuló energiával biztosítjuk.első passzívház kisérlet

Passzívház elvek alkalmazása

Megvizsgáltuk a telken rendelkezésre álló lehetőségeket, a nap és szél energiaforrást, így kiszámítottuk mennyi megújuló energiát lenne lehetséges előállítanunk. E források a legjobb esetben is csak tizedannyi energiát lettek volna képesek termelni, mint amennyire szükségünk lett volna. Ezért megvizsgáltuk, egyáltalán lehetséges-e, ha igen, akkor miként az épületek energiaigényét a korábbinak a tizedére csökkenteni. Ez elvezetett bennünket a passzívházakhoz. Elemeztük a passzívépületek építéséhez szükséges  hőszigetelések, hőhídmentes szerkezetek, megfelelő nyílászárók, a megnövelt benapozás, a fokozott légtömörség és a hőcserélős szellőztetőgép műszaki követelményeit, majd ezek kiépítésének várható költségeit. Megállapítottuk, hogy a passzívházépítés legalább 30%-os többletköltséggel jár. Ez a szükséges napenergiát és szélenergiát hasznosító berendezések költségeivel megnövelt ár a piac által már meg nem fizethetővé tette volna a beruházást. Első passzívház kisérlet eredméyne.


Ezért az új lakásokat hagyományos módon, távfűtéssel építettük fel. Viszont a passzív épület megismert jelentős költségnövekedéssel nem járó benapozási, légzárási, hőhídmentesítési elveit alkalmaztuk. A lakásokat felépítettük és eladtuk. A beköltözők bennünket is meglepően kedvező tapasztalatokról számoltak be. A felszerelt digitális hőmennyiségmérők szerint az új lakások fele- harmada annyi fűtési energiát használtak fel, mint az alattuk lévő azonos nagyságú lakások. Az épülettel a Baumit Kft Év homlokzata 2005. pályázatán előkelő, harmadik helyezést értünk el.